A fertődi Esterházy-kastély ma

Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.

Az Esterházy-kastély belső udvara. [Fotó: Köő János]

Az Esterházy-kastély belső udvara. [Fotó: Köő János]

Története

A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át. Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

Jelene

Hivatalosan is befejeződtek a fertődi Esterházy-kastélyban az első ütem felújításának munkálatai. A „magyar Versailles” korhű rekonstrukcióját érdemes megtekinteni, szemet gyönyörködtető látványban és sok újdonságban lehet részünk.

A fertődi Esterházy-kastély jelenleg is zajló, nagyszabású felújítási munkálatai 2009 szeptemberében kezdődtek el, több mint másfél milliárd forintos európai uniós támogatással. Az I. ütem részeként, a mintegy ötvenfős tervező, kutató és régészcsapat, valamint a kivitelezők és a kastélyt működtető személyzet összehangolt munkájának eredményeként megújult a páratlandíszudvar, és befejeződött a kastély homlokzatának a felújítása is. Ennek az uniós pályázatnak köszönhetően megújult alépcsőház, a földszinti nyári hűsölő és a nyári ebédlő, valamint befejeződtek az emeleti két díszterem restaurátori munkálatai is.

További tervek

Az első ütem befejező munkálataival párhuzamosan indult el – ugyancsak európai uniós támogatással – a kastély felújításának második üteme. A csaknem kétmilliárd forintos fejlesztés részeként restaurálják a hazánkban egyedülálló kulturális értéknek számító kínai lakk-kabinetet és a porcelánkabinetet, valamint a kastély fogadóterét, továbbá befejezik a bábszínház és a narancsház épületének helyreállítását.

Emellett már megújult a kastély melletti gránátosházak homlokzata és megújul a főépület két világítóudvara is. Új fogadóépület épül rendezvény- és vendéglátó terekkel, valamint befejeződik a kastély előtti útszakasz eredeti terepszintre süllyesztése és díszburkolása is. Mindemellett látványosnak ígérkezik az Esterházy-kastély rózsakertje is, amelynek helyreállítására mintegy 200 millió forintos EU-támogatást nyert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.

Az Esterházy-kastély kapuja. - Fertőd, Eszterháza, Esterházy-kastély

Az Esterházy-kastély kapuja.

A kastély leírása

A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabadlépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignatz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a Sala Terrana térkialakítása és gazdagon modellált stukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignatz Mildorfer készítette 1766-ban.

Tovább >>

A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények:

  • az egykori gazdasági igazgatóság épülete,
  • az egykori muzsikaház (ma múzeum és polgármesteri hivatal),
  • a hajdani lovarda épülete,
  • a szálloda és vendéglő épülete,
  • a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület,
  • a volt Marionett színház épülete (ma magtár),
  • a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.

Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.

Az épületegyüttes és környezete kapcsolata

A kastély külső területei

Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt - az északi oldalon - a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak.

A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.

A kapuhoz kétoldalt ívesen hajó földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íveskarú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti.

Esterházy-kastély déli homlokzata. - Fertőd, Eszterháza, Esterházy-kastély

Esterházy-kastély déli homlokzata. [ Fotó: Kissné Horváth Júlia ]

A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban, valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy-család címere látható.

A kastély belső részei

A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, 18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a "társasági zálák". Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig.

Sarokszoba az Esterházy-kastélyban. - Fertőd, Eszterháza, Esterházy-kastély

Sarokszoba az Esterházy-kastélyban. [ Fotó: Kissné Horváth Júlia ]

A zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállítás látható. A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett kínai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani. A egyik földszinti teremben kapott helyet a kályhamúzeum. Az itt bemutatott kályhák mind a kastélyból származó eredeti darabok.

A főépületre merőlegesen Esterházy (Fényes) Miklós egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres Esterházy-Képtár. Benne megközelítőleg 350 darab festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható, ez Raffaello Santi Esterházy-Madonnája. A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló télikert volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg.

Az eszterházi udvari élet egyik központja az operaház volt, amely még a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.

Kulturális tevékenység

A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek ehelyt. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.

Ezért tartozik a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás is. Haydn és Európa, valamint a Magyarország témák után a kismartoni és az eszterházai zenei életet vetítik a szemlélők elé. Az emeleten további nyolc szalonban a korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet.

A kastély kulturális programjainak sorából kiemelkednek a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak teremtette zenekultúra méltó hagyományőrzéseként évről évre ötven körül jár a díszteremben tartott koncertek száma. Többségükben külföldiek hallgatják, főképpen osztrákok. Készülnek itt hanglemezfelvételek, tartanak itt filmfelvételeket. Fogadások és nemzetközi konferenciák színhelye. A rádió is gyakran közvetít innen koncerteket. A barokk muzsika szerelmeseinek az Eszterházi vigasságok című rendezvénysorozatot kínálják. A Haydn-szeminárium hallgatóit zenetudományi előadásokkal, művészeti bemutatókkal várják.

A kastélypark

A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.

Esterházy kastélypark. - Fertőd, Eszterháza, Esterházy-kastély

Esterházy kastélypark - Fertőd. [ Fotó: Kissné Horváth Júlia ]

A park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe:

  • Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
  • A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.
  • A harmadik rész a sírdomb. A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874 - 1898) és Esterházy Miklós Pál (1869 - 1920) kettős sírját.
Tetszik?
Megosztás facebook myspace twitter linkedin

Famous person

  • Esterházy Fényes Miklós
  • Prince
  • Born:
    1714. december 18.
  • Died:
    1790. szeptember 28.
  • Father: Esterházy József
More Information »

Our Photos

Follow us!

Youtube Videos

More Videos »

Időjárás

Jelenleg

14 °C

Fair
Sunday

14 °C / 25 °C

Thunderstorms
Monday

9 °C / 19 °C

Partly Cloudy
Tuesday

6 °C / 15 °C

Showers / Clear
Wednesday

8 °C / 18 °C

Partly Cloudy
Készítette:
Feki Webstudio - honlapkészítés Sopron

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

Ezt már olvasta? x
Híreink közül: Interjú a herceggel »